A kereszt a Szent �r�sban, m�r az �sz�vets�g ben is �gy mutatkozik meg, mint oltalmaz� jel, amelyet Istent�l kapott jelk�nt hordoznak a b�nt elutas�t� emberek: „J�rd be az eg�sz v�rost, �s jel�ld meg tau-val azoknak a f�rfiaknak a homlok�t, akik sir�nkoztak �s b�nk�dtak a sz�rny�s�gek miatt, melyeket benne m�velnek. (…) Ut�na j�rj�tok be a v�rost �s puszt�tsatok… Akinek azonban kereszt van a homlok�n, azt ne b�nts�tok” (Ez 9, 4-6). Az aty�k allegorikus exeg�zis�ben a kereszt �sz�vets�gi el�k�pei: az �let f�ja a Paradicsomban (Ter 2,9; Jel 2, 7; 22, 2.14.19), a r�zk�gy� (Sz�m 21,9; v�. Jn 3,14 ), J�kob l�tr�ja (Ter 29,12). A keresztet hordoz� Krisztus el�k�pe Izs�k, aki a saj�t h�t�n vitte az �ldozatbemutat�shoz sz�ks�ges f�t (Ter 22, 6), amint Krisztus is hordozta keresztj�t, mikor �nmag�t mutatta be teljesen el�g� �ldozatul az Aty�nak. A kereszten fel�ldozott Krisztus el�k�pe a zsid�k h�sv�ti b�r�ny a. Sz�mos j�vend�l�s utal J�zus kereszthal�l�ra, m�gis a legismertebbek �s tal�n a legszebbek az �n. Ebed Jahve dalok, Jahve Szolg�j�nak k�ldet�s�r�l �s hal�l�r�l, valamint szenved�s�nek �dv�ss�gszerz� hat�s�r�l (Iz 42, 1-4: A Szolga �nnep�lyes bemutat�sa �s beiktat�sa a mennyei udvartart�s el�tt; Iz 49, 1-6: A Szolga megh�v�sa �n-besz�d form�j�ban, Jeremi�s megh�v�s�ra eml�keztet� m�don; Iz 50, 4-9: A Szolga vallom�sa igehirdet� feladat�r�l �s szenved�s�r�l �n-besz�d form�j�ban; Iz 52, 13-53, 12: A Szolga engesztel� szenved�se, diadala �s felmagasztal�sa). Ide kell m�g venn�nk a Zsolt�rok K�nyv�ben tal�lhat� j�vend�l�st is (21, 17-19): „K�r�lvett engem nagy sereg kutya, a gonoszok zsinatja k�r�lfogott engem. �tlyuggatt�k kezemet �s l�bamat, megsz�ml�lhatom minden csontomat. N�znek r�m, b�mulnak engem, elosztott�k maguk k�z�tt ruh�imat, �s k�nt�s�mre sorsot vetettek”.  Az �jsz�vets�gben a kereszt a b�n �s a hal�l f�l�tti gy�zelem helye, a Mennyei Atya ir�nti fi�i engedelmess�g („Megal�zta mag�t, engedelmes lett a hal�lig, m�gpedig a kereszthal�lig.” [Fil 2,8]), �s szeretet („Nagyobb szeretete senkinek nincs ann�l, mint ha valaki �let�t adja bar�tai�rt.” [Jn 15,13]), valamint a szeretetb�l fakad� megbocs�t�s eszk�ze �s k�pe („Aty�m! Bocs�ss meg nekik, mert nem tudj�k, hogy mit cselekszenek.” [Lk 23,34]), �s ez�ltal v�lik a Kereszt F�ja, a b�nbees�s f�j�nak az ellent�tv�. Az ember a kereszt �ltal r�szesedik a megv�lt�sban (Ef 2, 14-16; Kol 1,20; 1,14). A g�r�g b�lcselked�k sz�m�ra a kereszt ostobas�g, a zsid�knak botr�ny (1Kor 1,18.23; Gal 5,12; Fil 2,8), a megh�vottaknak azonban Isten ereje �s Isten b�lcsess�ge (1Kor 1,18.23; Gal 6,12). Teol�giai �rtelemben a kereszt, Krisztus szenved�s�nek �s keresztj�nek v�llal�s�t jelent� (Mt 10,38; 16,24; Mk 8,34; Lk 9,23; 14,27), hiteles kereszt�ny �letnek a foglalata; a szeretetb�l v�llalt �nmegtagad�s �s �let�nk v�gs� c�lja – vagyis az �dv�ss�g – szempontj�b�l k�ros dolgokt�l val� elszakad�sunk eszk�ze (Gal 5,24; 6,14); a meg�rdemelt dics�ret �s dicsekv�s egyetlen ir�nya (Gal 6,14); az Istennel val� egyes�l�s (the�zis) eszk�ze, a kereszt�ny misztika legfontosabb jelk�pe (Mt 10,38; R�m 6,8; Gal 2,20; 5,24). Szent Kereszt felmagasztal�s�nak �nnep�n, az orthodox kereszt�nyek nem a holt fa, m�g kev�sb� az egykori kiv�gz�eszk�z el�tt borulnak le, hanem a szeretet egyetemes, isteni jele el�tt ( v�. 1J�n 3,14), amely az �r�kk� �l� Isten Fia, �s az � eleven�t� Lelk�nek transzcendens hat�sa folyt�n az �sszes kegyelem k�zvet�t�je, az Isten fel� nyitottan �s az isteni szeretetet elfogadottan k�zeled� l�leknek. A kereszt az a k�, amely szil�rds�got ad �s megtart, vagy r�zuhan az emberre �s �sszet�ri �t, minden egy�n �let�nek megfelel�en. Ezen ut�bbi emberekre mondja Szent P�l Apostol, hogy �k „Krisztus keresztj�nek az ellens�gei” (Fil 3,18).  Ikonogr�fiai �s patrisztikus szempontb�l a Keresztr�l a k�vetkez�ket mondhatjuk. A keresztr�l, mint jelr�l – amelyet az apolog�t�k burkoltan a haj��rbocban, a b�rdban, az ek�ben �s egy�b eszk�z�kben v�ltek felfedezni – m�r r�szben eml�t�st tett�nk. Ez a jel r�sze lett a k�l�nb�z� liturgikus cselekm�nyeknek �s szents�geknek, b�ven el�g csup�n a keresztvet�sre gondolni, tov�bb� arra, hogy milyen nagy er�t tulajdon�tottak a kereszt jel�nek az els� szerzetesek �s remet�k. Arr�l azonban m�g nem besz�lt�nk, hogy hogyan v�lt a kereszt a kultikus tisztelet t�rgy�v�, �s hogyan v�lt a leggyakoribb kereszt�ny jelk�pp�, annak ellen�re, hogy a keresztrefesz�t�s jelenet�nek az �br�zol�s�t az �kereszt�ny korban elker�lt�k.  Eg�szen az V-VI. sz�zadig, a rajzolt , ill. festett keresztet illette meg az els�s�g, a plasztikai alkot�sok csak k�s�bb jelentek meg. Ennek pedig az az oka, hogy a festett keresztet nem kifog�solt�k a pog�nyok sem, sz�mukra ink�bb a kereszt tisztelete jelentett probl�m�t. A Domotilla-katakomba fresk�j�n, m�r kereszt�ny szimb�lumk�nt jelenik meg a festett kereszt. Mint m�r eml�tett�k, a kereszt jel�nek ikonogramja m�r eleve adva volt a k�rnyez� vil�gban – els�sorban mint kozmikus szimb�lum – az �kereszt�ny iratok pedig, a g�r�g Tau (T) bet�vel hozz�k kapcsolatba a kereszt l�that� alakj�t, mint ahogyan azt teszi a Barnab�s-lev�l (II. sz. k.): „Mivel azonban a 'tau'-ban a kereszt a kegyelmet jelk�pezi, h�romsz�zat is (T=300) mond” (�� III.232.). L�tsz�lag a k�ls� hasonl�s�g az, ami az egybevet�st szolg�lja, ez azonban nem ad magyar�zatot a kereszt �s a tau kapcsolat�ra. Azt mindenesetre tudjuk, hogy a zsid� qumrani k�z�ss�g tagjai az elj�vend� messi�si kor k�z�ss�g�hez tartoz�nak tartott�k magukat, �s mag�hoz a k�z�ss�ghez val� tartoz�s jele volt a tau, amelyet Ezekiel Pr�f�ta l�tom�s�ban egy angyal tesz a kiv�lasztottak homlok�ra: „…jel�ld meg tau-val azoknak a f�rfiak a homlok�t…” (Ez 9,4). A Jelen�sek K�nyv�ben pedig ugyanezt a jelenetet tal�ljuk: „Ne �rtsatok a f�ldnek �s a tengernek, sem a f�knak, am�g meg nem jel�lj�k homlokukon Isten�nk szolg�it!” (Jel 7,3); a 14,1-ben pedig a v�lasztottak a homlokukon viselik a B�r�ny �s a B�r�ny Atyj�nak a nev�t.  Herm�sz P�sztor� ban (I. sz. v�ge – II. sz. eleje), a „n�v” visel�s�r�l besz�l: „Ha csak mag�t a nevet veszed fel, mit sem haszn�l neked. Ezek a sz�zek Isten Fi�nak er�i. Ha a nevet magadra veszed, de az �lt�zetet m�r nem viseled, akkor hi�ba vetted magadra a nevet” (O� III.345.). A „felvenni a nevet” ill. „hordani a nevet” kifejez�sek nagy hasonl�s�got mutatnak az Evang�liumok kifejez�seivel: „…aki nem veszi fel keresztj�t…” (Mt 10,38); „…aki nem hordja keresztj�t…” (Lk 14,27). Itt a kereszt �gy szerepel, mint a r�la elnevezetteknek tudatos �letform�ja, ami a megpecs�tel�s nek a k�vetkezm�nye. A Didach� ban (II. sz.) ezt olvashatjuk: „Szent Aty�nk, h�l�t adunk neked Szent Neved�rt, melynek s�tr�t sz�v�nkben �t�tted fel…” (O� III.98.). Ez a mondat pedig a Szent J�nos Evang�lium�ban olvasottakhoz hasonl�t: „…�s az Ige testt� lett �s k�z�tt�nk lakozott…” (eskhnwsen en hmin = k�z�tt�nk, benn�nk s�torozott) (Jn 1,14). Vil�gos teh�t az �sszef�gg�s a pecs�t , a kereszt , a jel , a n�v �s az Ige k�z�tt.  A homlokra rajzolt kereszt, az egyik leg�sibb kereszt�ny jel, amelyet Nagy Szent Vazul A Szent L�lekr�l c. m�v�ben a sz�belileg hagyom�nyozott apostoli eredet� gyakorlatok k�z� sorolt: „Az Egyh�zban �rz�tt rendelkez�sek �s igehirdet�sek k�z�l n�melyek �rott hagyom�nyb�l, m�sok a miszt�riumban hagyom�nyoz�dtak r�nk az apostoli igehirdet�sb�l, ezek mind egyforma �rv�ny�ek az istentisztelet szempontj�b�l. (…) P�ld�ul, hogy az els�t �s legfontosabbat eml�tsem, a kereszt alakj�val jel�lj�k meg azokat, akik Urunk J�zus Krisztus nev�ben rem�lnek, s ki tantotta ezt nek�nk �r�sban?” (�� VI.145.). A II. sz�zad v�g�r�l sz�rmaz� Aberkiosz-felirat �gy besz�l a kereszts�gi jelr�l, mint ragyog� pecs�t r�l. A IV. sz�zad v�g�n arr�l tan�skodik Quodvultdeus, hogy a katekumenek homlok�t is megjel�lt�k kereszttel, Krisztus ir�nt val� elk�telezetts�g jelek�nt: „M�g nem sz�lettek �jj� a kereszts�g �ltal, a kereszt jele �ltal azonban m�r megfogan bennetek az Egyh�z” (De symbolo, 1,1). A kereszttel val� megjel�l�s a t�bbi szents�gnek is r�sz�v� v�lt, �thatotta a mindennapi kereszt�ny �letet, ahogyan err�l Aranysz�j� Szent J�nos is �r: „A kereszt �ltal kapjuk a kereszts�get, a kereszt �ltal t�rt�nik a k�zfelt�tel. �ton, otthon, minden�tt nagyon j� a kereszt, �dv�ss�ges fegyverzet, legy�zhetetlen pajzs a d�monok ellen” (Hom. in Phil. III.13.). Amint az a kereszt, amelyet a kereszts�gben kaptunk, J�zus Krisztus ir�nti elk�telezetts�g�nk jele, �gy minden keresztvet�s is erre az elk�telezetts�gre eml�keztet, teh�t a keresztnek d�mon�z� er� is tulajdon�that�. Egyszer, egy d�monid�z�s k�zben a hitehagyott Julianusz cs�sz�r annyira megijedt, hogy r�m�let�ben a kereszthez folyamodott, amint azt Teol�gus Szent Gergely is megjegyzi: „(Julianusz cs�sz�r) az �si gy�gyszerhez folyamodott, a r�ms�gek k�zepette keresztet vetett, �gy tette mened�k�v� azt, amit �ld�z�tt” (O� VI.327-328.). Thaumaturgosz Szent Gergely egy pog�ny templomba bel�pve a kereszt jel�vel tiszt�totta meg a leveg�t a d�monokt�l (Georgius Nysses: Vita Georgii Thaumaturgi, PG 46;916A). Teh�t a kereszt, d�mon�z� ereje miatt, a hal�l ut�n is v�di a lelket, amikor �tszeli a leveg�eget, a d�monoknak a lak�hely�t. Ezt t�masztja al�, hogy a IV. sz�zadban a szerzetess�g m�r d�mon�z� er�t tulajdon�tott a keresztnek, amelyre p�ld�t tal�lhatunk Nagy Szent Athanasziosz Szent Antal �lete c. m�v�ben. Amphilokhiosz A b�n�s asszonyr�l ( PG 29;62) c. m�v�ben sz� esik a gazd�r�l, aki kereszttel megjel�li ny�j�nak juhait, hogy felismerje �v�it.  Mivel az �sszes, a kereszt jel�t eml�t� sz�veg kapcsolatban van az Ez 9,14-el, nyilv�nval�, hogy mag�nak a keresztnek eszkatologikus vonatkoz�sa is van. Az Evang�liumokban maga Krisztus besz�l err�l az eszkatologikus jelr�l: „Akkor majd felt�nik az Emberfi�nak a jele az �gen �s jajgat�sba t�r ki a f�ld minden n�pe, mert megl�tj�k az Emberfi�t, amint elj�n az �g felh�in nagy hatalommal �s dics�s�ggel” (Mt 24, 30-31; Mk 13, 24-32; Lk 21, 25-33). Itt a kereszt, m�r az eszkaton, a v�gid� jele. Az apokrif P�ter-evang�lium ban a k�vetkez�ket olvashatjuk: „Azon az �jszak�n, amelyre felragyogott a vas�rnap, �s amikor a katon�k kettes�vel �rk�dtek v�ltakozva, hatalmas hang hangzott a mennyben, �s l�ttam a megny�lt egeket �s k�t f�rfi j�tt le, akik nagy f�nyess�gbe �lt�z�ttek voltak, �s k�zeledtek a s�rhoz. A s�r ajtaj�hoz t�masztott k�szikla mag�t�l oldalra hengeredett �s megny�lt a s�r �s mindk�t ifj� bement. A katon�k ezt l�tva fel�bresztett�k a sz�zadost �s a v�neket, amikor elbesz�lt�k amit l�ttak, ism�t l�tt�k, hogy h�rom f�rfi j�n ki a s�rb�l, s az egyiket k�zen fogva vezeti a m�sik kett�, �s a kett�nek a feje az �gig �rt, akit azonban k�zen fogva vezettek, annak feje fel�lm�lta az egeket. S hang hallatszott a mennyb�l, mely ezt mondta: 'Pr�dik�lt�l a megholtaknak?' Hallatszott a v�lasz a keresztr�l: 'Igen!'” (O� II.266.). Maga a r�szlet m�r csak kora miatt is figyelemre m�lt� (II. sz. k�zepe), de tartalma miatt m�g ink�bb, hiszen arra h�vja fel figyelm�nket, hogy milyen szoros kapcsolatot l�ttak m�r a korai kereszt�nyek Krisztus Szem�lye �s Krisztus Keresztje k�z�tt. A Kereszt szinte helyettes�ti Krisztus Szem�ly�t, mert besz�l �s v�laszol az Atya k�rd�s�re.  A sz�r v�rtan�akt�k szerint a kereszt�nyek gy�lekez�si hely�k�n a terem Kelet fel� n�z� fal�ra keresztet festettek (pixerant) �s a falra festett kereszt el�tt napj�ban h�tszer im�dkoztak. A pog�nyok ezt �gy �rtelmezt�k, mintha a kereszt�nyek a keresztet im�dn�k. A kereszt�nyek erre azt v�laszolt�k, hogy nem mag�t a keresztet im�dj�k, hanem Azt, Akit arra felfesz�tettek. Annyi eg�szen bizonyos, hogy a kereszt falra fest�s�nek �s mag�nak az im�dkoz�s ir�ny�nak k�ze lehetett egym�shoz. A keresztel�s szertart�s�ban megt�r�s�knek kifejez�sek�nt az Egyh�z mind a mai napig Kelet fel� ford�tja a katechumeneket (jel�lteket). Megoszlik a v�lem�ny a kutat�k k�z�tt abban a k�rd�sben, hogy mag�nak az im�dkoz�s ir�ny�nak a meghat�roz�s�ra ker�lt-e az olt�rra a kereszt. IV-V. sz�zadi sz�r sz�vegekben tal�lunk erre vonatkoz� utal�sokat, �s az is biztos, hogy m�r a IV. sz�zadban is l�tezett a Szent Keresztnek kultusza, amit Szent Konstantin cs�sz�r, �s �desanyja, Szent Hel�na p�ld�ja is bizony�t.  A szint�n a II. sz .-b�l val� Martyrium Petri , m�r polemiz�l az anyagi kereszt haszn�lat�val. V�rtan�s�ga el�tt P�ter, elmondja az �dvrend l�nyeg�t �s besz�d�ben �gy �rtelmezi a keresztet, mint beteljes�l�st, amely l�nyegtelenn� teszi a l�that� dolgokat: „Krisztus keresztj�re kell mennem, ez a kereszt a kifesz�tett Ige, az egy �s egyetlen, amelyr�l a L�lek mondja: Mi m�s a Krisztus, mint Ige �s Isten hangja (visszhangja)? Az Ige a f�gg�leges sz�ra, a visszhang a v�zszintes sz�ra, az emberi term�szet. A sz�g pedig, amely k�zep�n a f�gg�leges �s v�zszintes sz�rat �sszetartja, az az ember megt�r�se �s b�nb�nata”.  Fontos mozzanat, hogy itt m�r arr�l a sz�gr�l besz�l, amely mag�t a keresztet tartja �ssze. Ily m�don a kereszt itt m�r szimb�lum. Az egy �s az egyetlen az Ige szellemi term�szet�t jel�li, amely term�szet nem �sszetett, ez�rt romolhatatlan (ti. nem „tud” sz�tesni �sszetev�ire). A kereszt, a l�thatatlann�, a szellemiv� v�l�s eszk�ze. Hasonl� gondolatokat tal�lhatunk Anti�chiai Szent Ign�cn�l is a Filippiekhez, ill. a R�maiakhoz �rt level�ben (�� III.187. �s 181.). Ahogyan az Ige �s a visszhang, azaz a szellemi term�szet �s a testi term�szet viszonyul egym�shoz, �gy ar�nylik az igazi im�d�si forma �s a l�that� kereszt tisztelete egym�shoz. Az im�d�s eg�szen szellemi term�szet� a Martyrium Petri szerint, az�rt utas�tja el �gymond, a l�that� kereszt tisztelet�t.  L�tom�sokban sokszor �gy jelenik meg a kereszt, mint f�nyes kereszt, melynek nyom�ban egy sz�p ifj� j�r, aki a v�g�n P�l apostoll� v�ltozik. A sug�rz� keresztet, amely a keleti falon jelenik meg, Aranysz�j� Szent J�nos hosszan m�ltatja: „Senki se sz�gyellje teh�t �dv�ss�g�nk tiszteletrem�lt� jelk�p�t, legnagyobb javunkat, amely �ltal �l�nk, vagyunk. �gy viselj�k Krisztus Keresztj�t, mint koszor�t! Minden �ltala teljesedik rajtunk. Amikor �jj�sz�let�nk, ott van a kereszt. Amikor a misztikus eledellel t�pl�lkozunk, a k�zfelt�teln�l, �s b�rmi m�st v�geznek, ott van minden�tt nek�nk a gy�zelemnek ez a jelk�pe. Ez�rt mennyi buzgalommal rajzoljuk azt a falakra, a kapukra, ajt�kra, homlokunkra, v�ss�k elm�nkbe. Ez �dv�ss�g�nk, egyetemes megv�lt�sunk, Urunk ir�ntunk val� irgalmass�g�nak a jele. Mert mint b�r�nyt vitt�k le�l�sre. Amikor keresztet vetsz, gondolj a kereszt eg�sz tartalm�ra, oltsd ki a haragot �s minden szenved�lyt! Amikor keresztet vetsz, t�ltse el bizodalom elm�det, szabad�tsd meg a lelkedet! Hiszen tudod, hogy ki szerezte meg nek�nk a szabads�got. (…) Nemcsak ujjunkkal kell azt rajzolni, hanem mindenekel�tt teljes hittel kell azt bev�sni akaratunkba. �s ha �gy rajzol�dik ki szemed el�tt, akkor nem k�pes meg�llni el�tted a tiszt�talan d�mon, mert l�tja azt a kardot, amely lecsapott r�, l�tja a t�rt, amely hal�losan megsebes�tette” (In Matth. hom. 54,4). Sz�mos szerz�, a f�ny-kereszt m�g�tt a menorah (ht�g� gyertyatart�) alakj�t v�li felfedezni, �s ennek m�dos�tott form�j�t l�tja a sug�rz� keresztben. A kereszt hat�rt is jelenthet az immanencia �s a transzcendencia k�z�tt, mint ahogyan Alexandriai Kelemen �rtelmez�s�ben a Paidegogos c. m�v�ben (II,20; III,12. [GCS 12;172 �s 283.]). Az �dv�z�ltek �let�ben nagyobb szerepe van a f�nynek, a gyertyatart�nak; a m�g f�ldi zar�ndok�tj�t j�r� ember sz�m�ra azonban a kereszt a hat�r a r�gi �s az �j k�z�tt.  Lyoni Szent Ireneuszn�l a kereszt, mint �dvt�rt�neti mozzanat jelenik meg, els�sorban „fa”-k�nt emlegeti, de n�la is kozmikus jelent�s�ge van, ak�rcsak Jusztinoszn�l. Az apostoli igehirdet�s felt�r�sa (II. sz.) c m�v�ben �gy �r: „� maga a mindenhat� Isten Ig�je, aki l�thatatlan jelenl�t�vel elt�lt mindent ebben az eg�sz vil�gban, �s k�r�lfogja hossz�s�g�t �s sz�less�g�t, magass�g�t �s m�lys�g�t, mert Isten Ig�je �ltal rendez el �s korm�nyoz mindent, Isten Fia benn�nk van keresztre fesz�tve, mert a kereszt alakj�t r�nyomta a vil�gra, hisz amikor l�that�v� lett, ki kellett nyilatkoztatnia ennek a vil�gnak r�szesed�s�t keresztrefesz�t�s�ben az�rt, hogy l�that� form�ja �ltal megmutassa mik�nt munk�lkodott a l�that�n…” (�� VIII.595-596.).  K�s�bb, a IV. sz�zadban Jeruzs�lemi Szent K�rillosz katek�ziseit m�r teljes m�rt�kben �thatotta a kereszt szimbolizmusa, �s Constantius cs�sz�rhoz �rt level�ben (351) besz�mol a Jeruzs�lem f�l�tt megjelent f�ny-keresztr�l ( Opera omnia, 250.). N�la, J�zus Krisztus t�rt�nelmi Keresztje az alapja mindennek, ami Jeruzs�lemhez kapcsol�dik. Aranysz�j� Szent J�nos fentebb id�zett hom�lia-r�szlet�ben is a kereszt „csak” eszk�z, amely megnyitja a Mennyei Szent�lyt. Szent J�nos az apsis sz�t haszn�lja, amely azt a szok�st t�kr�zi, hogy a templomok apsis�ba keresztet festettek, ill. raktak ki mozaikb�l, hiszen az apsis az �g megjelen�t�se volt a templomban, az a hely, ahol megny�lik az �g, ahol al�sz�ll a Mennyei Jeruzs�lem. A keletelt templomokn�l (vagyis ott, ahol a templom apsisa Kelet fel� n�z) ez megfelelt a hagyom�nyos im�dkoz�si ir�nynak is (Az Ortodox Egyh�zban mind a mai napig meg�rizte a templomok kelet fel� t�jol�s�nak hagyom�ny�t, m�g nyugaton, ezt manaps�g m�r nem tekintik fontosnak, mint ahogy erre t�bb nyugati liturgikus szakember is felh�vta a figyelmet, eredm�nytelenl [l�sd pl. Louis Bouyer, Architecture et liturgie, CERF, Paris 1991]). Val�sz�n�leg a keresztnek – mint jelk�pnek – a haszn�lat�t �s az ima Kelet fel� fordul� ir�ny�t az els� kereszt�nyek eszkatologikus rem�ny�vel magyar�zhatjuk, mivel onnan v�rt�k Krisztus m�sodik elj�vetel�nek el�fut�r�t, a Szent Kereszt megjelen�s�t. Ez lehetett a k�z�s alapja annak a t�nynek, hogy a Szents�gek kiszolg�ltat�sakor kereszt-signaculumot haszn�ltak �s a keleti falra felfestett�k a Szent Keresztet.  A Szent Kereszt a liturgikus hagyom�nyban. A liturgikus hagyom�ny – mint m�r eml�tett�k – szeptember 14-�n �nnepli a Szent Kereszt felmagasztal�s�nak az �nnep�t. B�r az Egyh�z �si hagyom�nya szil�rdan �ll�tja a Szent Kereszt megtal�l�s�nak t�rt�nelmi h�tter�t, m�gis sok �jkori t�rt�n�sz – f�leg nyugaton – szkeptikusan fogadja ennek hiteless�g�t. Az ortodox kereszt�nyek azonban nem azonosulnak az ilyen n�zetekkel, �s az �nnep nev�ben szerepl� felmagasztal�s t azonos�tj�k az id�tlen dics��t�ssel. Az egyik leg�sibb �s legelterjedtebb ikonon a Felt�mad�s templom�t jelk�pez� �p�tm�ny el�tt a jeruzs�lemi p�sp�k, Szent Makariosz �ll, aki kez�ben tartva – k�t diak�nus seg�dlet�vel – magasra emeli a megtal�lt Szent Keresztet. A k�p bal oldal�n, koron�val a fej�k�n, Szent Konstantin �s Szent Hel�na l�that�k, a jobb oldalon pedig, a Szent Kereszt erej�nek tulajdon�tott valamelyik csod�t �br�zolj�k.  A Szent Kereszt a liturgikus k�lt�szetben. A liturgikus k�lt�szet �gy �nnepli a Szent Keresztet, mint mag�t Krisztus szem�ly�t. Olyan tulajdons�gokkal ruh�zza fel a Szent Keresztet, �s olyan hasonlatokat alkalmaz vele kapcsolatban, amelyek csak J�zus Krisztus Szem�ly�re �rv�nyesek. A Kereszt, �gy Krisztus val�s�gos ikonj�v�, k�pm�s�v� v�lik: „�h k�l�n�s csoda! A keresztnek sz�less�ge �s hossza egyenl� az �gbolt�val, mert isteni kegyelemmel megszenteli a mindens�get. �ltala gy�zettek le a barb�r n�pek, �ltala szil�rdult meg az uralkod�k jogara. �h isteni l�pcs�, te�ltalad feljutunk a mennybe, �nekekben magasztalva Krisztus Urunkat” (Hymnologion I. p. 236). A k�vetkez� dics�reti sztichira, amelyet a Hajnali istentiszteleten hangzik el, az Isten �s az ember k�z�tti kapcsolat helyre�ll�t�s�t nem csup�n Krisztusnak, hanem Krisztusnak �s Krisztus Keresztj�nek egy�ttesen tulajdon�tja: „Ma megjelenik az �r keresztje, �s a h�v�k szeretettel fogadj�k, �s gy�gyul�st nyernek l�lekben �s testben, minden er�tlens�gt�l. Cs�koljuk meg �r�mmel �s f�lelemmel! F�lelemmel, mint m�ltatlanok b�neink miatt, �r�mmel az �dv�ss�g�rt, amelyet ny�jt a vil�gnak, a r�szegezett Krisztus Urunk, aki� a nagy irgalom” (uo. p. 236). A hajnali istentisztelet csod�latos �s egyik k�zponti mozzanata a Szent Kereszt el�tt h�dol�s. A h�vek sorba �llnak, �s al�zattal leborulnak a Szent Kereszt el�tt, majd megcs�kolj�k azt, mintha mag�t J�zust cs�koln�k meg, mik�zben �neklik a Kereszth�dol�si sztichir�k at: „Jertek h�v�k, h�doljunk az �letetad� keresztf�nak, amelyen Krisztus, a dics�s�g Kir�lya, kezeit �nk�nt kit�rva, f�lemelt benn�nket a hajdani boldogs�gba, melyt�l egykor az ellens�g gy�ny�r �ltal megfosztott, �s Isten sz�m�z�tteiv� tett minket. Jertek h�v�k, h�doljunk a keresztf�nak, amely �ltal m�lt�k lett�nk sz�tz�zni a l�thatatlan ellens�gek kopony�j�t. Jertek n�pek minden nemzets�gei, �nekekkel tisztelj�k az �r keresztj�t: �rvendezz �h Kereszt, az elesett �d�m teljes megv�lt�sa; benned b�szk�lkednek h�s�ges kir�lyaink, kik a te er�ddel hatalmasan leig�zt�k Izm�elnek n�p�t. T�ged f�lelemmel cs�kolunk mostan mi kereszt�nyek, �s a r�d szegezett Istent dics��tj�k, mondv�n: Urunk, aki a keresztre fesz�ttett�l, irgalmazz nek�nk, mint j�s�gos �s embereket szeret�” (im. p. 237).