Hidask�rt (szlov�kul Mostov�) k�zs�g Szlov�ki�ban a Nagyszombati ker�letben a Gal�ntai j�r�sban. 2001-ben 1600 lakos�b�l 1409 magyar �s 177 szlov�k volt.

1245-ben "Curty" n�ven eml�tik el�sz�r, az egykori Ny�k (ma Feketeny�k) hat�r�ban keletkezett. Neve a magyar "K�rt" t�rzsn�vb�l sz�rmazik, n�vel�tagja v�zen itt �t�vel� h�dra utal. Pozsony v�r�nak tartoz�ka volt. Egykori templom�t 1396-ban eml�tik el�sz�r, k�s�bb a t�r�k harcokban megrong�l�dott �s a 18. sz�zad k�zep�n le kellett bontani. A falu 14. sz�zad elej�n Cs�k M�t� birtoka lett. A telep�l�s ebben az id�ben Kis- �s Nagyk�rt r�szekre szakadt, de volt k�l�n K�rt �s Nemesk�rt is. 1491-t�l Sempte v�r�nak uradalm�hoz tartozott. 1624-ben az Eszterh�zy csal�d szerezte meg, melynek birtokk�zpontja Gal�nt�n volt. A 17. sz�zad k�zep�n Sz�chenyi L�rinc szerzett itt birtokot. 1817-ben a tall�si uradalom r�sze lett.

V�lyi Andr�s szerint "H�DAS K�RT. Magyar falu Posony V�rm. lakosai katolikusok, fekszik Viszkelettõl 1/4 �r�nyira, Dudv�g vize mellett, fõldes Ura G. Eszterh�zy Uras�g, k�t nyom�sra vannak sz�nt� f�ldgyei osztva, r�ttye, legelõje, �s f�ja van." ^[1]

F�nyes Elek szerint "Hidas-K�rth, Pozsony m. magyar falu, a Dudv�gh viz�n�l, Di�szegtõl d�lre 1 1/2 mfldnyire. Lakja 1132 kath. Van egy kath. paroch. temploma, t�gas term�keny hat�ra, sz�p erdeje, sok r�tje. F. u. gr. Eszterh�zy Mih�ly. Ut. p. Csekl�sz." ^[2]

1910-ben 1559, t�lnyom�an magyar lakosa volt. A trianoni b�keszerz�d�sig Pozsony v�rmegye Gal�ntai j�r�s�hoz tartozott. Ezut�n Csehszlov�kia r�sze lett. 1938 �s 1945 k�z�tt ism�t visszaker�lt Magyarorsz�ghoz. A szocializmus idej�n k�zponti k�zs�g volt, a V�r�s Csillag EFSz r�v�n (mely a rendszerv�lt�s ut�n megsz�nt). 1990-ben alap�tott�k szakk�z�piskol�j�t. Napjainkban is mez�gazdas�gi telep�l�s, b�r sokan j�rnak dolgozni Gal�nta �zemeibe �s kis varrod�ja is van (az egykori sz�vetkezet iroda�p�let�ben).

Fels�szeli (szlov�kul Horn� Saliby) k�zs�g Szlov�ki�ban, a Nagyszombati ker�letben, a Gal�ntai j�r�sban. 2001-ben 3134 lakos�b�l 2100 magyar �s 1001 szlov�k volt.

A k�zs�g ter�let�n m�r az �jk�korban laktak emberek, a lengyeli kult�ra n�p�nek maradv�nyait t�rt�k itt fel. A magyar t�rzsek a 10. sz�zadban telepedtek meg ezen a vid�ken �s a mai napig is magyar t�bbs�g� a falu lakoss�ga. A falunak val�sz�n�leg m�r a 11. sz�zad v�g�n �llt temploma. Szelit 1237-ben Zele alakban a pannonhalmi ap�ts�g oklevel�ben eml�tik el�sz�r. A pannonhalmi kolostor uradalm�nak r�sze volt. IV. B�la 1246-ban a heiligenkreuzi ap�ts�gnak adom�nyozta. Templom�t 1271-ben V. Istv�n oklvele is eml�ti. K�roly R�bert 1313-ban a Kacsics nemzets�gbeli Farkas fia Tam�s lubl�i v�rnagynak (k�s�bb erd�lyi vajda �s szolnoki isp�n) adom�nyozta. 1355-t�l K�nya b�n birtok�ban. A Fels�szeli elnevez�s 1493-t�l haszn�latos. Kiv�lts�gait 1523-ban kapta, de v�ross� nem fejl�d�tt. �jabb katolikus temploma 1524-ben �p�lt, nemsok�ra azonban a falu lakoss�g�val egy�tt evang�likus templom lett. 1620-ban Esterh�zy Mikl�s adta vissza a katolikusoknak. Ezt a templomot 1770-ben lebontott�k, helyette 1775-ben ��lt a mai katolikus templom. A falu a 16. sz�zadban a Thurz� �s a B�thory csal�d, majd a 17. sz�zadban az Esterh�zyak semptei uradalm�hoz tartozott. 1817-ig a csekl�szi uradalom r�sze volt. 1828-ban 256 h�z�ban 1789 lakos �lt. Lak�i f�k�nt mez�gazdas�gb�l �ltek.

F�nyes Elek szerint "Szeli (Felsõ), magyar falu, Poson v�rmegy�ben, az elõbbeni falut�l egy kis �ra j�r�snyira. Ugyancsak a Dudv�gh mellett: 850 kath., 1100 evang., 30 ref., 8 zsid� lak. Van kath. paroch. temploma, �s evang. anyaszentegyh�za. Hat�ra igen term�keny; legelõje, r�tje bõs�ggel. F. u. gr�f Eszterh�zy J�zsef, de bir benne sz�p inscriptionalis j�sz�got Benyovszky P�ter kapit�ny is. " ^[1]

1910-ben 3477 lakos�b�l 3463 magyar volt. A trianoni b�keszerz�d�sig Pozsony v�rmegye Gal�ntai j�r�s�hoz tartozott.

A Bene�-dekr�tumok alapj�n 1947. janu�r 23-�n a csehszlov�k hadsereg �ltal ostromgy�r�be z�rt k�zs�gben elkezd�d�tt magyar lakoss�g�nak Csehorsz�gba t�rt�n� deport�l�sa, mely �sszesen 240 csal�dot (1013 szem�lyt, k�z�l�k 126 hat�ven aluli gyereket) �rintett. H�trahagyott h�zaikba R�zsahegy k�rny�ki szlov�k telepesek k�lt�ztek be. A deport�ltak t�bbs�ge csak 1949-ben t�rhetett vissza sz�l�faluj�ba. A k�zs�g t�rt�nelm�nek egyik legnagyobb trag�di�ja 1947. �prilis 27-�n, az els� Magyarorsz�gra ind�tott transzporttal vette kezdet�t. A t�bb h�napon �t tart� kitelep�t�sek folyam�n a k�zs�g 1321 magyar lakos�t (azaz 310 csal�dot) toloncolt�k ki Magyarorsz�gra. Hely�kre az �ttelep�l�st �nk�nt v�llal� magyarorsz�gi szlov�kok �rkeztek, els�sorban T�tkoml�s �s B�k�scsaba k�rny�k�r�l.^[2]