Negyed (szlov�kul Neded) k�zs�g Szlov�ki�ban, a Nyitrai ker�letben, a V�gsellyei j�r�sban. 2001-ben 3177 lakos�b�l 1982 magyar, 988 szlov�k �s 189 cig�ny volt.

A telep�l�s els� �r�sos eml�t�se 1113-ban Niget n�ven a zobori ap�ts�g oklevel�ben t�rt�nt. Ezt k�vet�en Negiet, Negyet, Negiedy (1206), majd Negeed (1278) alakban eml�tik az �rott forr�sok. Kezdetben a zobori benc�s ap�ts�g birtoka volt. A hagyom�ny szerint els� lak�i hal�szattal, �llattart�ssal, sz�v�ssel, fon�ssal foglalkoztak. II. Andr�s 1206-ban kiadott oklevele, mely a telep�l�s birtokhat�rait �rja �ssze, eml�t�st tesz vizahal�szat�r�l is. Neve onnan sz�rmazik, hogy lak�i a f�ldes�rnak negyeddel ad�ztak j�vedelm�kb�l. A falu a tat�rj�r�s sor�n elpusztult, majd k�s�bb a t�r�k puszt�totta el, de mindig �jratelep�tett�k. 1494-t�l a nyitrai p�sp�ks�g birtoka. 1710-ben pestisj�rv�ny puszt�tott. 1715-ben 2 malom m�k�d�tt a k�zs�gben. �n�ll� katolikus egyh�zk�zs�ge 1761-ben j�tt l�tre. Lak�i mez�gazdas�gb�l �ltek, f�k�nt z�lds�get, dinny�t, k�poszt�t, kendert, repc�t termesztettek. 1871-ben a t�glagy�r kezdte meg m�k�d�s�t.

V�lyi Andr�s szerint "NEGYED. Magyar falu Nyitra V�rm. f�ldes Ura a’ Nyitrai P�sp�ks�g, lakosai katolikusok, fekszik Sely�hez k�t m�rtf�ldnyire, f�ja van, term�seiket helyben el adhatty�k, lakosai kereskedhetnek V�g viz�n, szõleje nints, f�ldgye, r�ttye j�, de n�ha az �rad�sok k�ros�tty�k." ^[1]

F�nyes Elek szerint "Negyed, n�pes magyar falu, Nyitra vmegy�ben, a V�gh jobb partj�n, Poson �s Kom�rom vmegy�k sz�l�n. Lakja 1165 kath., 2015 ref. Van benne kath. paroch. templ. ref. szentegyh�z �s ekkl�zsia, tov�bb� van r�ve a V�ghon. Hat�ra nagy kiterjed�sû s term�keny: bõvelkedik buz�val, zabbal, �rp�val, k�lessel, kukoricz�val, sz�n�val, n�ddal sat. – Legelõje bõven l�v�n, sok marh�t, lovat, juhot tart. K�poszt�val, hagym�val, s m�s z�lds�gekkel szintugy kereskednek mint a farkasdiak. F. u. a nyitrai p�sp�k. Ut. p. �rsekujv�r." ^[2]

1910-ben 4479 lakos�b�l 4451 magyar volt. A trianoni b�keszerz�d�sig Nyitra v�rmegye V�gsellyei j�r�s�hoz tartozott. 1938 �s 1945 k�z�tt Magyarorsz�ghoz tartozott. 1947-ben magyar lakoss�g�nak t�bbs�g�t kitelep�tett�k, a hely�kre szlov�kok j�ttek.

Pozsonyvezek�ny (szlov�kul Vozokany) k�zs�g Szlov�ki�ban a Nagyszombati ker�letben a Gal�ntai j�r�sban. 2001-ben 1114 lakos�b�l 925 magyar �s 180 szlov�k volt.

Ter�let�n m�r az �jk�korban is laktak emberek. A vonald�szes ker�mi�k n�p�nek maradv�nyait tal�lt�k itt meg. A korai bronzkorban a nyitrai kult�ra, a vaskorban a lat�ni kult�ra n�pe �lt ezen a vid�ken. A 7. sz�zadb�l korai szl�v, a 10. sz�zadb�l korai magyar temetkez�sek ker�ltek itt el�. A telep�l�s alap�t�s�nak ideje nem ismert, els� �r�sos eml�t�se 1240-ben "Vezekyn", majd 1297-ben "Wezekeen" alakban t�rt�nt. A 15. sz�zad elej�t�l a semptei uradalom r�sze. 1478-ban "Wozokan" n�ven eml�tik. 1553-ban r�szben B�thory Andr�s, r�szben a borosty�nk�i uradalom birtoka volt. K�s�bb a Thurz� csal�d semptei birtok�hoz tartozott, majd 1817-t�l a tall�si uradalom r�sze volt. A falut a k�z�pkort�l a b�r� �s az esk�dtek ir�ny�tott�k. Jelent�s v�ltoz�st hozott a falu �let�be amikor a birtokot az Eszterh�zyak szerezt�k meg, akik t�mogatt�k a gazdas�gi fejl�d�st. Legr�gibb pecs�tje 1790-b�l sz�rmazik. 1720-ban 29 ad�z� h�ztart�sa volt. 1828-ban 77 h�z�ban 558 lakos �lt, akik f�k�nt mez�gazdas�ggal foglalkoztak.

V�lyi Andr�s szerint "VEZEK�NY. Magyar falu Pozsony V�rm. f�ldes Ura G. Eszterh�zy Uras�g, lakosai katolikusok, fekszik Tall�shoz k�zel, �s annak fili�ja; hat�rja k�z�pszerû, mint vagyonnyai. " ^[2]

F�nyes Elek szerint "Vezek�ny, Poson m. magyar falu, Tall�shoz 1 kis �r�nyira: 656 kath., 4 zsid� lak. Kath. fil. templommal, mellyet egy evang. m�sz�ros, Orb�n nev� �pittetett. F. u. gr. Eszterh�zy Mih�ly. Ut. p. Szered." ^[3]

A 19. sz�zad m�sodik fel�ben k�z�s jegyz�s�get alkotott Tall�ssal, mely eg�szen a II. vil�gh�bor� v�g�ig m�k�d�tt. 1910-ben 973, t�lnyom�r�szt magyar lakosa volt. A trianoni b�keszerz�d�sig Pozsony v�rmegye Gal�ntai j�r�s�hoz tartozott. 1949-ben alakult meg a helyi f�ldm�ves sz�vetkezet.