Kiss Ferenc 1948 - 1962 |
|
|
Kiss Ferenc 1913. szeptember 30.-n született Kiszomboron (Torontál vármegyében). Szülei Kiss András és Kószó Veronika voltak, mindketten római katolikus földművesek. Kiss Ferenc hatidk gyermeke volt szüleinek, a hat tesvér közül csak két nővére élte meg a felnőtt kort, az egyikük férjhez ment, a másikuk Kiss Mária Hortenzia a kalocsai Miasszonyunkról nevezett Iskolanővéreknél lett apáca. Ferencet főként édesanyja nevelte, hiszen apja Ferenc négy éves korában Amerikába ment, és csak tizennyolc évvel később, meghalni jött haza. Az édesanya korán munkára fogta gyermekeit, így tőle tapasztalhatták meg először, hogy az igénytelenség, és a beosztás, munkával és imával párosítva alapvető értékek az élethez. Elemi iskolába Kiszomboron járt, majd a gimnázium első osztályába felvételt nyert az akkor megnyíló újszegedi Kisszemináriumba. Onnét járt át Szegedre a piaristák gimnáziumába, és ott is érettségizett kitűnő eredménnyel. 1931 –ben kerül az előző évben, 1930 –ban megnyílt szegedi Nagyszemináriumba, ahol tanulmányait folytatta, majd 1936. július 28.-n szenteli pappá dr. Glattfelder Gyula megyéspüspök. 1936 –tól 1941.-ig Eleken volt segédlelkész, jó ideig a zárdának is miséző papja volt. Az elemi iskolában tanította a magyar osztályokat, a zárdában, és a polgári és gazdasági leányiskolában is. Majd a fiúpolgáriban is tanít, és vezette annak cserkészcsapatát is. 1941. szeptember 1-től, 1948 május 17.-ig Makó – Belvárosban volt segédlelkész, ahol a belvárosi r.k. elemi és polgári iskolában tanít, és az állami elemi és polgári iskolában is, majd az iparostanonc iskola fiú tagozatán is. Vezette a Szívgárdát, a Cserkészcsapatot, a leánypolgári Mária Kongregációját, majd a görög katolikus templomban és a tüdőgondozóban misézett (1945 után). 1948 május 5.-n a pitvarosi bérmálásról hazafeléjőve közlik vele, hogy dr. Hamvas Endre püspök rá gondolt a pitvarosi lelkészség ellátását illetően. Érdeklődésére sem igent sem nemet nem mondott, csupán annyit közölt a püspökkel, hogy készségesen engedelmeskedik a püspöknek. Ezek után írásban is megkapja kinevezését 1948. május 17.-i hatállyal. Így kezdődik Kiss Ferenc lelkész pitvarosi működése, csupán engedelmességből jött a pitvarosiak közé, de itteni működése a pitvarosi áttelepítettek „apostolává” tette őt. Állítható, hogy nála nagyobb jelentőségű lelkész ez idáig nem szolgált Pitvaroson.
|
Debreceni Kálmán 1947-1948 |
|
|
Debreceni Kálmán tábori esperes 1947. júniusától, vagyis a csehszlovák - magyar lakosságcsere akció elkezdődése után került Pitvarosra lelkészi szolgálatra. Ez a lépés azért volt indokolt, mert a lakosságcsere miatt az addig evangélikus többségű Pitvaros, a katolikus családok betelepítése miatt felekezeti szempontból megfordult és a katolikus felekzetűek kerültek többségbe.
Ekkor még nincs katolikus temploma a falunak, az Állami Iskola épületében kapnak két tantermet, itt folynak a szentmisék, és szertartások. Ebben az időben kezdődik el a plébániaépítés, és a filiák hiveinek összegyűjtése. Ekkor kapják meg plébánia épületnek, a jelenlegi plébániát, amely előzőleg jegyzői lakásként szolgált, és 1938-ban épült. Debreceni Kálmán egy évének megítélése (saját maga által írt Historia Domus alapján) nagyon különböző. Sokan alakítanak ki vele személyes kapcsolatot, de sokan ragaszkodnak ahhoz a csanádpalotai segédlelkészhez, aki az első egy hónapban látta el a lelki igényeket Pitvaroson.
Végül a Magyar Kommunista Párt helyi aktivistáinak támadásai miatt, és egészségi állapotára, korára való tekintettel, 1948 májusában éri felmentését dr. Hamvas Endre csanádi püspöktől, aki elfogadja azt. Debreceni Kálmán ezután nyugállományba vonul, utódja Kiss Ferenc atya, Pitvaros első plébánosa lesz. |
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
